Gyógypedagógiai és pszichológiai szempontú lovasterápia Pazar nevű lovam segítségével. Az indikációkról és az esetleges kontraindikációkról az Oldalak menüpontban olvashatnak.

2013. szeptember 1., vasárnap

Pazar - mint viselkedéses és érzelmi tükör

Többször írtam már a blogban olyan helyzetekről, amikor a gyerekek saját érzéseiket, érzelmeiket vetítik rá a lóra - a Pazart ilyenkor "projekciós felületként" szoktam emlegetni. A projekció (kivetítés) azt jelenti, hogy a kliens olyan tulajdonsággal ruházza fel a lovat, ami valójában a sajátja - ám sokszor ezzel nem szívesen szembesül, esetleg nem is tud róla.
 
A mai terápia szemléletes példáját adta annak, hogyan képes a ló viselkedéses tükörként szembesíteni a hátán ülő pácienst saját cselekedeteinek (érzelmi) következményeivel. Ebben az esetben tehát nem kivetítésről van szó, de hasonló jelenségről, minekutána ilyenkor is a ló válik (mintegy ko-terapeutaként) bizonyos emberi tartalmak képviselőjévé. A 9 éves kisfiú kliensem magatartás- és viselkedésproblémái az utóbbi időben nagyon intenzívvé váltak, még a lovasterápiás foglalkozásokra is betolakodtak, ami azelőtt nem volt jellemző. Aktuálisan ezen a héten a Pazarral is akadtak gondjaim - nem tudom, a frontátvonulások voltak-e rá ilyen hatással, de minden edzésen ellenkezett, kibújt a feladatok alól, még a szeme állása is azt mutatta, hogy "csakazértse". Makacs és öntörvényű volt (még szerencse, hogy ez a terápiás foglalkozásokra nem tevődött át, épp csak engem tisztelt meg nyereg alatt a csökönyösségével). A terápia első perceiben kiderült, hogy a lovasa is hasonlóképp engedetlen magaviseletet produkált otthon, amiről még büszkén be is számolt nekünk (hogyan bosszantotta fel a nagymamáját, mintegy tesztelve őt, meddig bírja a strapát - hangos kacagás közepette előadva a történetet). Nos, mikor futószáras munkára került a sor, és Pazar hozta a formáját - iszonyú lusta volt, alig akart ügetni, ezért hát kapott a hátsójára az ostorral, mire szemtelen válaszul kirúgott egyet a belső hátsó lábával (nesze neked, ostor...) -, akkor a hátán ülő kis "viselkedészavar-csomag" igen ám csak meglepődött, amint a ritmikus mozgássor egy pillanatra megtört, megdobta egy kicsit a Pazar a fenekét, ami érthetően nem volt számára kellemes. Mi történt? - kérdezte. Hát, kérlek, rosszalkodott a Pazar! Mintegy heccből, vajon meddig bírod a strapát... Nos, milyen érzés ez neked? Elszégyellte magát...
 
Kivételesen: köszi, Pazi - de azért nem szeretnék ebből a hétből rendszert csinálni... :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése