Végzettségem alapján gyógypedagógiai lovaglás és voltizsálás szakágon vagyok jogosult lovasterápiás foglalkozások vezetésére. Ez azt jelenti, hogy elvileg megfordulhatnak nálam
- értelmi fogyatékos,
- érzékszervi fogyatékos (látás- és hallássérült),
- részképesség-problémás,
- beszédfogyatékos,
- viselkedészavaros,
- pszichomotoros zavarokkal küzdő,
- pszichoszomatikus betegséggel élő,
- autizmus-spektrumzavarral diagnosztizált,
- depresszív zavarokat mutató kliensek - gyerekek és felnőttek egyaránt.
A lovasterápia speciális jótékony hatásainál fogva az indikációs területek, mint látjuk, széles körűek. Nehezítő körülmény lehet ezen felül, hogy a problémák gyakran halmozottan, illetőleg bizonyos ortopédiai elváltozásokkal vagy idegrendszeri megbetegedésekkel kombinálva fordulnak elő. A gyakorlatban ezért a lovasterapeuta szakemberek - egy kicsit talán az orvosláshoz hasonlóan - általában egy szűkebb területre szakosodnak, többnyire a saját egyetemi alapszakjukhoz, kutatási területükhöz igazodóan, hiszen mindenben "tudósnak lenni" nagyon nehéz feladat volna. A saját szakterületem a nyelvi és beszédzavarok, a kommunikációs problémák kezelése, különös tekintettel a pszichés összefüggésekre - pszicholingvisztikai tanulmányaim és eddigi kutatási eredményeim kapcsán.
A lovasterápia heti rendszerességű, egy-egy találkozás 30 perces lovon történő kezelést jelent. Ilyenkor egyénileg foglalkozom a páciensekkel. Létezik azonban csoportos módszer is, amikor 4 fő részvételével dolgozunk kicsit hosszabb ideig, 45-60 percig.
Munkaterületünk egy zárt terület (az időjárás függvényében kinti füves/homokos pálya, illetőleg fedett lovarda). A foglalkozások egy lóvezető segítségével, vezetett lovon valósulnak meg, ügyesebb (vagy felnőtt) lovasok esetén futószáron. Alapvetően a ló lépésjármódját alkalmazzuk, ritkábban az ügetést.
A terápiában minden esetben szivacsot és voltizshevedert használok (nyerget nem). Ez azt a célt szolgálja, hogy a lovon ülő minél közvetlenebb érintkezésbe kerülhessen a ló testével, a lovas izmai találkozzanak a ló izommozgásával. Így jobban érezhető az állat testének melegsége, ami kellemes, megnyugtató érzéseket ad, továbbá oldja az izomfeszültségeket.
Elsősorban a ló által közvetített mozgásimpulzusok jótékony hatásait, valamint a ló hátán kivitelezhető mozgásos feladatok végrehajtásából fakadó lehetőségeket használjuk ki (a nagy- és finommozgások lovon történő fejlesztése, illetőleg a beszédfejlesztés közötti összefüggésekről A nyelvi és beszédzavarok lovasterápiája című írásomban tájékozódhatnak). Alkalmazzuk a lovastorna (voltizsálás) gyakorlatait, azok leegyszerűsített változatát.
A ló lépő mozgása által közvetített ingerek folyamatosan stimulálják a ló hátán ülő kliens teljes idegrendszerét és valamennyi izomcsoportját. Ez a behatás az egész foglalkozás alatt jelen van, észrevétlenül is "teszi a dolgát". Különböző eszközök bevonásával azonban időközben még további lehetőségeink adódnak pl. a kognitív funkciók (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, gondolkodás), a beszédfejlesztés, a motoros és orientációs képességek, az érzelmi állapot, az akarati cselekvések befolyásolása, a szocializálódás elősegítése stb. érdekében. Néhány ilyen eszköz (illetőleg módszer), amelyet a saját praxisomban gyakran (és tapasztalataim szerint eredményesen) használok - csak felsorolás-jelleggel és a teljesség igénye nélkül: labdák, színes műanyag karikák, kesztyűbábok, csipeszek, rajztábla (a kapaszkodós hevederhez felszerelve, lóháton történő rajzolás céljából), képkártyák, képeskönyvek, különböző anyagok (a taktilis és haptikus észlelés fejlesztéséhez), lóápoló eszközök, a körülöttünk található növények (termények), állatok. Szoktunk mondókázni, verselni, szívesen játszom gyerekekkel-felnőttekkel egyaránt szóasszociációs játékokat. Rengeteg szimbólum "adja magát", amelyekkel én - egy picit analitikus irányultsággal - nagyon jól tudok dolgozni. Sokat segít, hogy a foglalkozások tapasztalatait, élményeit, hozadékait olykor házi feladatként lerajzoltatom a pácienseimmel.
Módszereim közül a gyermek-lovasterápiában sűrűn alkalmazom a mesefeldolgozást. Közöttük adódnak olyanok, amelyeket én magam találok ki - főleg azért, hogy a ló (mint az egyik főszereplő) is bevonható legyen a közös (kommunikációs) játékba. Alkalmanként egy-egy rövidebb mesét viszek, melyet egy adott foglalkozás időtartama alatt fel lehet dolgozni (nagyszerűek a különböző próbatételekkel egybekötött történetek, amelyekben a gyermek mint lovag élheti bele magát az igazi lovagi játékokba). Néhány páciensemmel egy hosszabb mesének a feldolgozását is elkezdtem, mellyel folyamatosan (egy-két fejezetenként) haladunk hétről hétre előre. Választottam az Óz, a csodák csodája című mese lett. Valamikor még gyerekkoromban nekem is ez volt a kedvenc mesém, illetőleg, ha jól emlékszem, az első olyan mese, amelyet már önállóan, én magam olvastam el (és nem az anyukám vagy a nagymamám olvasta fel nekem). Biztosan nem véletlen tehát, hogy most, így felnőttként is ez a történet jutott először eszembe a témaválasztáson gondolkodván. Azóta a gyakorlati tapasztalataim azt bizonyítják, hogy ez a különleges "utazás" olyan szereplőkkel és olyan kalandokkal ismerteti meg a gyerekeket, amelyek remek lehetőséget adnak az azonosulásra, a szorongások, félelmek, kisebbrendűségi érzések feloldására. Együtt keressük - és reményeim szerint találjuk is meg - az oroszlán bátorságát, a bádogember szívét, a madárijesztő eszét, hogy aztán végül Dorothyval, a főszereplővel egyetemben ki-ki megérkezhessen majd "haza". Szándékosan tettem idézőjelbe ezt a szót - hiszen a mese végére mindenki oda fog megérkezni, ahová neki magának meg kell érkeznie.
Ennyit talán nagyon rövid ízelítőként arról, hogy általánosságban hogyan is képzelhető el a lóval-lovon végzett terápia. Részletesebb esetismertetéseket a jobb oldali menüpontban találnak.
A ló lépő mozgása által közvetített ingerek folyamatosan stimulálják a ló hátán ülő kliens teljes idegrendszerét és valamennyi izomcsoportját. Ez a behatás az egész foglalkozás alatt jelen van, észrevétlenül is "teszi a dolgát". Különböző eszközök bevonásával azonban időközben még további lehetőségeink adódnak pl. a kognitív funkciók (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, gondolkodás), a beszédfejlesztés, a motoros és orientációs képességek, az érzelmi állapot, az akarati cselekvések befolyásolása, a szocializálódás elősegítése stb. érdekében. Néhány ilyen eszköz (illetőleg módszer), amelyet a saját praxisomban gyakran (és tapasztalataim szerint eredményesen) használok - csak felsorolás-jelleggel és a teljesség igénye nélkül: labdák, színes műanyag karikák, kesztyűbábok, csipeszek, rajztábla (a kapaszkodós hevederhez felszerelve, lóháton történő rajzolás céljából), képkártyák, képeskönyvek, különböző anyagok (a taktilis és haptikus észlelés fejlesztéséhez), lóápoló eszközök, a körülöttünk található növények (termények), állatok. Szoktunk mondókázni, verselni, szívesen játszom gyerekekkel-felnőttekkel egyaránt szóasszociációs játékokat. Rengeteg szimbólum "adja magát", amelyekkel én - egy picit analitikus irányultsággal - nagyon jól tudok dolgozni. Sokat segít, hogy a foglalkozások tapasztalatait, élményeit, hozadékait olykor házi feladatként lerajzoltatom a pácienseimmel.
Módszereim közül a gyermek-lovasterápiában sűrűn alkalmazom a mesefeldolgozást. Közöttük adódnak olyanok, amelyeket én magam találok ki - főleg azért, hogy a ló (mint az egyik főszereplő) is bevonható legyen a közös (kommunikációs) játékba. Alkalmanként egy-egy rövidebb mesét viszek, melyet egy adott foglalkozás időtartama alatt fel lehet dolgozni (nagyszerűek a különböző próbatételekkel egybekötött történetek, amelyekben a gyermek mint lovag élheti bele magát az igazi lovagi játékokba). Néhány páciensemmel egy hosszabb mesének a feldolgozását is elkezdtem, mellyel folyamatosan (egy-két fejezetenként) haladunk hétről hétre előre. Választottam az Óz, a csodák csodája című mese lett. Valamikor még gyerekkoromban nekem is ez volt a kedvenc mesém, illetőleg, ha jól emlékszem, az első olyan mese, amelyet már önállóan, én magam olvastam el (és nem az anyukám vagy a nagymamám olvasta fel nekem). Biztosan nem véletlen tehát, hogy most, így felnőttként is ez a történet jutott először eszembe a témaválasztáson gondolkodván. Azóta a gyakorlati tapasztalataim azt bizonyítják, hogy ez a különleges "utazás" olyan szereplőkkel és olyan kalandokkal ismerteti meg a gyerekeket, amelyek remek lehetőséget adnak az azonosulásra, a szorongások, félelmek, kisebbrendűségi érzések feloldására. Együtt keressük - és reményeim szerint találjuk is meg - az oroszlán bátorságát, a bádogember szívét, a madárijesztő eszét, hogy aztán végül Dorothyval, a főszereplővel egyetemben ki-ki megérkezhessen majd "haza". Szándékosan tettem idézőjelbe ezt a szót - hiszen a mese végére mindenki oda fog megérkezni, ahová neki magának meg kell érkeznie.
Ennyit talán nagyon rövid ízelítőként arról, hogy általánosságban hogyan is képzelhető el a lóval-lovon végzett terápia. Részletesebb esetismertetéseket a jobb oldali menüpontban találnak.
Megjegyzésként a fentiekhez szeretném hozzátenni, hogy a lovasterápia olyan kiegészítő terápiás eljárás, amely több gyógypedagógiai, mozgásfejlesztő, illetőleg pszichológiai terápiás módszert ötvöz, saját maga adaptál a lovas körülményekre. A lovasterapeutának tehát sok módszert kell ismernie, amelyek közül nyilván nem mindegyikből rendelkezik módszerspecifikus szakképzettséggel - ám a lovasterápia újkeletű mivolta nagyfokú kreativitást igényel a szárnyait bontogató szakmától. Képzésünk/képződésünk során sok módszerbe bepillantást nyerhettünk, elsajátíthattuk azok lovasterápiás körülmények között történő kivitelezési lehetőségeit, ugyanakkor saját kidolgozásokat, ötleteket, adaptációkat is elvártak tőlünk a tanáraink. És ez a gyakorlati életben sincs másképp. A Magyar Lovasterápia Szövetség egyébként rendszeresen szervez végzett terapeutái számára különféle továbbképzéseket. Ezek közül én magam is részt vettem már egyen, a Feldenkrais-módszert bemutató (gyakorlatorientált) tanfolyamon, melyről tanúsítványt szereztem. Ezen kívül kb. másfél évnyi sajátélménnyel rendelkezem a katatím imaginációs technika terén, és a módszer iránti egyéni érdeklődésem végett rendszeres szupervízióra járok egy képzett szimboldráma-terapeutához.
VálaszTörlés