A 21. lovasterápiás foglalkozáson, miután már részleteiben többször is gyakoroltuk oda-vissza a testrészmegnevezéseket, próbálgattuk mondókával és mutogatással összekapcsolni, ma eljutottunk odáig, hogy a kis (elvileg autizmusos) lovasom egyedül mondta végig (és mutatta is) a következő versikét:
"Ez a szemem, ez a szám, ez pedig az orrocskám.
Jobbra-balra két karom, forgatom, ha akarom."
A testrészeket már nemcsak saját magán, de rajtam, a kesztyűbábon és a Pazaron is hibátlanul megmutatja. Ezen kívül egyre több tudatos, helyzetnek megfelelő nyelvi megnyilvánulása van - ma pl. sokat nézegette a felhőket, megnevezte őket és a napocskát is. Mindezek egy olyan kisfiú eredményei, aki amúgy inadekvátan beszél!!!
Csodás volt a mai foglalkozás! :-) Nemcsak a beszédben, de a nagymozgásokban és a koordinációkban is nagy előrelépést tapasztaltam. Kombinált kargyakorlatokat utánozott lépés közben, még karikával a kezében is, valamint szintén lépésben megcsinálta a teljes malomgyakorlatot! Az elmondottakat már csak megfejelni tudom :-) azzal, hogy: magától játszott úgy a karikával, mintha egy autót kormányozna, berregett hozzá, tekerte a kormányt és iszonyúan élvezte! :-)
Azt már csak megkockáztatom leírni, hogy véleményem szerint remek a memóriája is. Az utóbbi hetekben mindig megtanítottam neki egy-egy új állatot vagy állathangot. Eddig még mindegyikre emlékezett egy hét elteltével (ma pl. a kígyóra) - no, ezek az én megfigyeléseim, természetesen nem tudom, hogy időközben otthon, vagy más foglalkozásokon találkozott-e pl. a nyihahával vagy a sziszegő kígyóval, mindenesetre akkor is úgy gondolom, hogy igen okos kisfiú...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése